Ha Gyulára látogatsz, biztosan el fog varázsolni a történelmi hangulat és a vidéki nyugalom. Itt mindig kedvesen fogadnak a helyiek, jókat sétálhatsz vagy ellazulhatsz a csodás fürdőben és úgy általában kihúzhatod egy időre a stresszt a naptáradból. Ha élményekre vágysz, jó helyen vagy, mert ne feledd: Gyulán nem csak a „kolbász és a vár” vár rád! J
1. Gyulai vár
A városról először mindenkinek ez a különleges, téglából épült vár jut eszébe, melyben egy remek múzeumot is kialakítottak. 600 évet utazhatunk vissza az időben, ha ide betérünk.
Esténként beülhetünk a vár udvarán létesített várszínházba is, hogy megnézzünk valami szuper jó kis darabot, vagy a vár előtti tóban csónakázhatunk egyet.
A vár, mely Európa egyetlen épen maradt téglavára, a középkorban, a 14–15. században épült, gótikus stílusban, egy akkoriban még elég mocsaras vidéken.
Volt ez a vár az idők folyamán Zsigmond királyé, Maróti János macsói báné, Hunyadi Mátyásé és a fiáé Corvin Jánosé is. Sajnos 1566-ban a törökök elhappolták tőlük, pedig 63 napon át becsülettel küzdött 2000 várvédő, hogy ez ne következhessen be. De bekövetkezett, mivel „egy kis túlerő” volt odaát, 30 000 török személyében.
Az illegális várfoglalóknak nagyon bejöhetett a hely, mert pontosan 129 évig maradtak. Amikor végre elhurcolkodtak, akkor a Harruckern család kapta meg, akik a várból gazdasági épületet csináltak: itt főzték a jó kis pálinkájukat, meg a söreiket és a cselédeiket is itt szállásolták el.
A vár és a mellette található egykori kör alakú bástya, a rondella szerencsére már mindenkié. Nyáron a körülötte lévő terület Gyula központi agorájaként funkcionál, ami hatalmas élettel telik meg: fesztiválok váltják egymást, zenei színpadokkal, dübörgő dallamokkal, kemencében sült kenyérlángossal, jóféle gyulai pálinkával, amit semmi esetre sem érdemes kihagyni!
2. Gyulai Várfürdő
A várfürdő az a hely, ami kihagyhatatlan, ha felkeressük Gyulát. Egy meseszép kastély kertjében létesült a strand, amit egyik oldalról egy hangulatos, fűzfákkal ölelt folyócska határol.
Nem mostanában kezdődött a fürdőváros történelme: Gyula városának már a török idők előtt volt fürdője, igaz akkoriban csak hideg vizes. Érdekesség, hogy 1518-ban oklevél rendelkezett arról, hogy a fürdőt a plébánosnak(!) kell rendben tartania. Manapság persze – ha jól tudjuk – már nem ez a helyzet.
A legfőbb hírnevet a számtalan gyógyító erővel bíró, sötétbarna gyógyvíznek köszönheti a város.
Legelőször 1940 táján merült fel az ötlet, hogy mélyfúrású kutat létesítsenek. 1942-ben az Almásy-család megalapította a „Gyulai Fürdő és Üdülő Részvénytársaság”-ot. Elkezdték a fúrást, de nem igazán sikerült. Sokszor kellett próbálkozni, hogy ne csak csordogáljon valamiféle barnás lé, hanem rendesen meg tudják tölteni a medencéket. Sok év után a gyulai termálvizet először 1958. szeptember 17-én pillanthatták meg a fürdőzésre és gyógyulásra áhítozó gyulaiak. Ez az alkáli-hidrogén-karbonátos termál ásványvíz jelenti ma is az 1959. május elsején sokak örömére megnyiló, és az utóbbi évekre elképesztően népszerűvé vált Gyulai Várfürdő eszenciáját.
Rengeteg medence található itt, úgyhogy garantáltan mindenki megtalálja a hozzá illőt! Van hideg vizes, meleg gyógyvizes, mély, sekély, csúszdás, dögönyözős, szabadtéri, fedett, gyerekmedence, élménymedence, úszómedence, szögletes medence, kerek medence… és még folytathatnánk a sort, de jobb, ha mindenki a maga szemével győződik meg a gyulai medenceparadicsomról!
3. Almásy-kastély Látogatóközpont
A kastély első legrégebbi részét Harruckern János György 1740 körül építtette fel, majd ezután bővítgették, építgették. Csak sajnos 1795-ben egy tűzvészben a kastély közepe megsemmisült.
Nagy szerencsétlenségükre, pár évre rá, 1801-ben megint tűzvész tombolt a kastélyban, de ezt követően a tulajdonosok, a Weinckheim-ek megint szépen rendbe hozták az épületet, Cziegler Antal akkor ismert bécsi építész tervei alapján. Megmagasították a kastély homlokzatait, amelynek következtében az épület elegánsabb, karcsúbb lett.
1888-ban a kétegyházi kastélyban lakó Almásy–Wenckheim házaspár tulajdonába került az épület. A házaspár legidősebb fia, Almásy Dénes ugyanis ebben az évben kötött házasságot Nagykárolyi gróf Károlyi Gabriellával, és a friss házasok beköltöztek az akkor már tíz éve üresen álló kastélyba, amelyet „alaposan átjavítottak”.
Sok év telt el, a történelem viharai tomboltak, és nem kímélték a kastélyt sem. Az Almásy örökösök 1940-ben felajánlották megvételre a Műemlékek Országos Bizottsága és Gyula Város számára is, de egyik fél sem élt a lehetőséggel, így a lezárt kastélyt a háború végén kifosztották, berendezését széthordták. Viszont 1944 novemberében a kiürített vármegyei kórházból az elmebetegek részlegét ideiglenesen itt helyezték el. Nyilvánvalóan már ingyen… Az államosítás után javítóintézet, szakmunkásképző, szakiskola és kollégium, majd gyermekotthon is működött falai között.
Nemrégen, 2014-15-ben – a gyulaiak nagy-nagy örömére – teljes körűen helyreállításra került az épület: interaktív látogatóközpontot, kávézót alakítottak ki benne, így végre sok–sok viszontagságos esztendő után újra teljes pompájában tündököl.
4. Ladics-ház
Van egy elvarázsolt ház Gyulán: ha itt belépsz a szorosan zárt zsalus ablakok mögé, egyszeriben visszaröpülsz az időben. Az 1800-as években jársz, egy szépen berendezett jómódú polgári családnál, gazdagon megmunkált bútorok és tárgyak között. Kicsit régimódi illat lengi be a levegőt, a lakói épp csak átugrottak a szomszédba…
Ez a csodálatos polgárház, ami „itt felejtődött” a XXI. században, több mint 200 éve épült barokk stílusban. A házba dr. Ladics György jogász az 1800-as évek közepén ifjú házasként költözött, amikor elvette Sztojanovits Krisztinát, egy gazdag görög kereskedő lányát, aki a házat hozományként kapta. Gyermekeik, unokáik, déd és ükunokáik is itt éltek hosszú-hosszú éveken keresztül úgy, hogy szinte semmit sem változtattak a ház berendezésén, és semmitől sem váltak meg. Öt generáción át őrizgették, óvták az életmódjukat tükröző bútorokat, tárgyakat, öltözékeket, a teljes családi könyvtárat, az életükről tanúskodó apró-cseprő emlékeket. Talán épp azért, hogy majd sok-sok év múlva, te kedves látogató, a bőrödön érezhesd az 1800-as évek hangulatát.
Kihagyhatatlan! További részletek itt.
5. 100 éves cukrászda
A gyulai Százéves Cukrászdát, melyet lassan át lehet keresztelni 200 éves cukrászdának, az 1801-es tűzvészt követően építették, azonban ekkor még gyógyszertárként működött. 1840-ben hozta létre Salis András cukrászmester ebben az épületben a cukrászdát, hogy aztán évszázadokat átívelően kavargassák falai között a vendégek az illatozó forró kakaót, majszolják a mennyei süteményeket, és csevegjenek kortársaikkal az aktuális eseményekről.
Magyarország második legrégebbi cukrászdájának csodás, empire stílusú épületében a díszesen festett falak, freskók és eredeti biedermeier bútorok között, a hagyományos sütemény, bonbon és fagylalt kínálat repíti vissza a látogatót a reformkor hangulatába, a nyüzsgő kávéházi világba.
Az épületben az egykori műhely helyén ma múzeum található, ahol beleshetünk a régi cukrászmesterek „vegykonyhájába”. A sütik itt mennyeiek, csakúgy, mint ötven, száz vagy százötven évvel ezelőtt! Muszáj megkóstolni!
6. Erkel Ferenc Emlékház
Ha sok-sok sétával elérünk az Apor Vilmos térre, akkor megpillanthatunk egy réges-régi házat, melybe belépve úgy érezhetjük megállt az idő. Erkel Ferenc családja 1806-ban érkezett Pozsonyból Gyulára, és ekkor költöztek ide. Az épület jó régen, 1795-ben épült s egykoron iskolaként és tanítói lakásként is funkcionált.
Itt született meg 1810. november 7-én nagy zeneszerzőnk, Erkel Ferenc – a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője – és innen indult el karrierje. Az apja, Erkel József egészen 1841-ig lakott és tanított ebben a házban.
Itt ma múzeum működik, így megismerhetjük a reformkori iskolát, és rengeteg érdekességet a zeneszerző életéről. Az Erkelek egykori gyulai otthonát mutatja be a biedermeier bútorokkal berendezett hálószoba, szalon valamint a korabeli konyha.
Az udvar úgy lett kialakítva, hogy alkalmas legyen kamarakoncertek rendezésére is, hogy élőben élvezhessük Erkel muzsikáját.
7. Retro múzeum
Gyula egyik különleges kiállítása egy magángyűjtemény retro tárgyakból. Ha rajongsz a 60-as, 70-es vagy 80-as évekért, imádni fogod! Kis területen helyezkedik el, de rendkívül gazdag kiállítás: kb. 2500 darab korabeli színes tárgy található itt, ráadásul hetente többször bővül a gyűjtemény. Van itt minden: játékok, fotelek, kitűzők, babakocsik, bögrék, porcelán nippek, úttörő nyakkendők, nejlon otthonkák… felsorolni is lehetetlen mi minden idézi meg az elmúlt évtizedek világát. A kis kiállítás több tematikus sarokra van osztva: van játéksarok, konyha, nappali, fürdőszoba, és így tovább.
Hogy az időutazás teljes legyen, tánczene vagy úttörőinduló szól a hangfalakból, az ötletgazda-tulajdonos pedig mesél, mesél és mesél… S ha szeretnénk, számtalan játékot is megmutat működés közben.
Attól függően hány éves vagy igen gyakran fogsz felkiáltani: Hű, ilyen nekünk is volt!
8. Kohán képtár
Ha elég kitartóan sétálunk a vártól, akkor a gesztenyefákkal övezett Béke-sugárúton elérünk egy nagyon kellemes parkhoz, amit Göndöcs kertnek, vagy Népkertnek hívnak. Itt áll két szép klasszicista épület a művelődési ház mellett, az egyikben kapott helyet a Kohán képtár. De ki is Kohán György, akinek a festményeit itt őrzik? Talán manapság már kevesebben ismerik.
Kiváló Munkácsy és Kossuth díjas festőművészünk, aki 1910-ben Gyula mellett, Gyulaváriban született, uradalmi kovács gyermekeként. Tehetsége korán kiderült, 16 évesen már a gyulai alkotókör kiállításán szerepelt képeivel. Később Budapesten, Párizsban és Rómában tanult, de végül hazatért Magyarországra. Realista stílusban, erős színekkel, ábrázolja az itteni alföldi, paraszti életet. Gyakran választotta ezt a témát, mert erősen kötődött ide érzelmileg és ragaszkodott alföldi gyökereihez.
Közel 700 festményt és több mint 2000 grafikát ajándékozott Gyula városának, így Kohán emlékére 1979-ben létrehozták ebből az anyagból a Kohán Képtárat. Érdemes felkeresni, ha igazi kulturális feltöltődésre vágyunk!
9. Tanyamúzeum
Gyulától 14 km-re, egy természetvédelmi területté nyilvánított pusztán található a 30 éves Tanyamúzeum. A múzeum rendkívül gazdag: 2000 darabos gyűjteménye a századfordulón és a század első felében élő parasztok életét mutatja be sok épületben,14 szobában.
De nemcsak megnézhető, hanem átélhető is a paraszti múlt: lehet itt lovagolni, kocsikázni, csikós bemutatón, méneshajtáson részt venni. Találunk itt mini állatkertet: versenylovakat, szürke marhákat, bivalyokat, juhokat, háziállatokat. Sőt van lovas oktatás, de akár gyalogtúra is. Aki a sok-sok élménytől elfáradt, remek falusi, házias ételek mellett pihenheti ki magát a csárdában, vagy ledőlhet egyet a lócára.
Különleges világ, elvarázsolja az embert!
10. Szanazug
fotó: Mekis Csilla
A gyulaiak „tengerpartja” körülbelül 6 km-re fekszik a várostól. Érdemes áthidalni ezt a kevéske kis távolságot: háborítatlan természeti környezet, folyók, fák, bokrok, jó levegő és pihenés vár az ideérkezőkre. Ez itt a Fehér és a Fekete körös találkozása, hosszú-hosszú évek óta rajonganak érte a – strand zsibongásában megfáradt – környékbeliek. Lusták jöhetnek városi kisvonattal, busszal, autóval is, de a sportosabbak a városból vezető bicikli úton sportolhatnak egyet idefelé. Igazán nem nagy távolság, de közben is gyönyörködhetünk a vidéki erdőkben, mezőkben.
Homokos partján a kicsik várat építenek itt nyaranta, míg a felnőttek – akár egy fárasztó munkanap végén is – napoznak, úsznak vagy a jól megérdemelt sörüket fogyasztják a büfék napernyőinek árnyékában. Lehet itt vizibiciklizni, kajakozni, kenuzni, horgászni, hajótúrára menni, a helyi campingben sátorozni vagy csak feküdni a jó meleg homokban. Még több infó itt.
Kedvet kaptál? Foglalj szállás Gyulán most!
