Hazánk egyik leggazdagabb élővilággal rendelkező nemzeti parkja, ami 1997 óta a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzeteket, az Ipoly érintett szakaszát és ártereit, néhány kisebb dunai szigetet, valamint a Szentendrei-sziget viszonylag épségben maradt élőhelyeit öleli fel. Számtalan látnivalót rejt a Duna-Ipoly Nemzeti Park, amik közül most csak az általunk legizgalmasabbnak tartott úticélokat mutatjuk be.
1. A vadregényes Pilis
A Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között húzódó Pilis hegység olyan földrajzi kistáj és röghegység, amit a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választ el északi szomszédjától, a Visegrádi-hegységtől. Legmagasabb pontja a Pilis-tető a maga 756 méterével. Aki idetéved igazi túraparadicsomban jár. Érdemes megcélozni Kesztölcön a Háromszázgarádicst, ahová meredek, ám annál látványosabb út vezet a Kétágú-hegyen át. Az utolsó emelkedőt akár lépcsőn is megtehetitek, és, ha számoljátok a fokokat, valóban 300 lesz a végeredmény. Fent megpihenhettek a Sasfészek turistaház teraszán, és valóban az egekben érezhetitek magatokat. A Kémény-sziklát és a Klastrom- szirteket se hagyjátok ki, csak kövessétek a zöld kereszt jelzést. A közelben rátaláltok hazánk egyik legnagyobb barlangrendszerére, az Ariadnéra is. Oszolyon hobbitkodhattok a Hobbit Házban, Pilisborosjenőn pedig megtekinthetitek az Egri Vár másolatát, ahol magát a filmet forgatták. És ez csak néhány a számtalan kínálkozó pilisi kaland közül.
2. Nosztalgikus utazás a múltba – kalandozás a szentendrei Skanzenben
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazi élménymúzeum, ami állandó kiállításai mellett különböző, szezonális programokkal (szüret, advent, húsvét, betlehem stb.) is várja az érdeklődőket. A 63 hektáros területen fekvő „bemutatótér” Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma. Történelmi hűséggel felépített tájegységeken vezet keresztül, melyek házai a népi építészetbe, lakáskultúrába nyújtanak betekintést, de képet kaphatunk a gazdálkodásról és elődjeink életmódbeli szokásairól is. Hiteles másolatban megépített, átépített tájegységi lakóházak, gazdasági épületek között visz az út, de láthatunk malmot, templomot, kápolnát, bábszínházat is. A bemutató a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszakot öleli át.
3. A Föld szíve – Dobogó-kő
A Visegrádi-hegység legmagasabb hegye Dobogó-kő. Egybeírva a név a települést, kötőjellel írva pedig magát a helyet és a hozzátartozó hegyet jelöli. A kiránduló és üdülőhely tengerszint feletti magassága 700 méter, ahol télen akár jurtában, akár wellness szállóban is pihenhetsz. „A föld élőlény, és a föld szíve Dobogókőn dobog. A kozmoszból ide érkezik az az energia, amelyet a szívcsakra pumpál szét a bolygó egész területére” –a NASA kiadásában megjelent Gaia-elmélet című írás szerint. Ebből kiindulva sokan gyógyító aurájú, szent helyként tartják számon. Egyedülálló panorámája, kivételes túraútvonalai, a Rám-szakadék, a Dera szurdok – hogy csak néhány fontosabbat említsünk – mind-mind felemelik a testet, lelket, szellemet. Szívből ajánlott úti cél.
4. A királyok városa- Visegrád
A Szentendrei járásban található Visegrád az ország egyik legkisebb városa. Vára a középkori magyar királyok egyik legfontosabb tartózkodási helye volt. Az alsó várból és citadellából álló épület máig az egyik legékesebb váraink egyike mind elhelyezkedése, mind méretei, terei miatt. A Salamon-torony az alsó vár lakótornya, ami az adott korszak magyarországi építészetében egyedülálló épületnek számított. A városka 1323-tól 1408-ig a középkori Magyar Királyság fővárosa volt. A visegrádi királytalálkozó 700.-ik alkalmából teljes renováláson esett át a fellegvárnál, a királyi palotánál, a Salamon-toronynál és a völgyzáró falnál egyaránt. Falai között különböző kiállításokat tekinthetünk meg a vár történetétől kezdve, a Szent korona történetén át egészen a Panoptikumig. Nem beszélve a várból nyíló kilátásról!
Visegrádra több élmény miatt is érdemes ellátogatni. Hazánk első Canopy pályája is itt található, ami a Nagyvillám Vadászcsárda mögül startol. Ha az izgalomtól van erőnk körülnézni lecsúszás közben, olyan pazar panorámában lehet részünk, mint a Fellegvár, a Dunakanyar, a Börzsöny, a Pilis látképe. A Mogyoróhegyig nyúló drótkötélpálya 11 oszlopon keresztül, az erdő lombkoronaszintjén halad végig. A végállomásról pedig minibuszokkal térhetünk vissza a startra.
5. Magyarország legnagyobb egyházi épülete – Az Esztergomi bazilika
Az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház méretei mellett, építészeti stílusa is lenyűgöző. A klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika egyben az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza. Hazánk legnagyobb egyházi épülete, ami az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, ezáltal az ország legmagasabb épülete is egyben. Világviszonylatban is tekintélyes épület. Az eredeti tervek alapján, a hozzá csatlakozó épületekkel a teljes Várhegyet elfoglalta volna. Ezeket a terveket meg is nézheted a 2. szinten található Panorámateremben egy óriás makett formájában. Az alapkő letételétől (1822) a zárókő letételéig (1869) 47 év telt el. A lenyűgöző atmoszférájú épületet érdemes alaposan bejárni.
