Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozó Csopak a Balatonfüredi járásban található, és jelenleg Veszprém megyéhez tartozik. Az egykor malomiparáról és savanyú vizéről híres község mára elsősorban üdülőoázisként és borai miatt kedvelt. A Balaton keleti medencéjének északi partján, a Veszprémet a Balatonnal összekötő lenyűgöző Nosztori-völgy szájánál fekszik. A Balaton Csopakon is igazi Riviéra, de a község számos kirándulási lehetőséggel is kecsegteti az idelátogatókat.
1. Római kori leletek
Rézkori leletek tanúskodnak arról, hogy a település már az őskor óta népes. Az úgynevezett Kőkoporsó-dombon pincék és villaépületek római kori romjaira bukkantak, és erről a korról tanúskodik a településen áthúzódó római út is.
2. Chopok: Vitéz vagy hal?
Csopak neve Chopok formában először egy veszprémi káptalani oklevélben bukkan fel 1277-ben.
A név jelentése máig vitatott. Bizonyos feltételezések szerint Árpád fejedelem egy Sopok nevű vitézének szánta a területet a honfoglalás után, míg mások szerint a szó egy halfajtát takar és bolgár-török eredetű.
3. Csonkatorony
A Balaton festői környezetében a templomok, és a néhai épületek romjai még patinásabban vannak jelen. Csopak egyik legkorábbi építészeti maradványa a község központjában található Csonkatorony, ami az Árpád-korból származó néhai Szent István-templom egy „szelete”. 1830-ban egy villámcsapás csonkította meg a templomot.
4. Vízimalom és szőlőtermesztés
A legkorábbi időktől kezdve a szőlőtermesztés és a Csopaki-sédre, más néven Nosztori-patakra épített vízimalmok biztosították a megélhetést a helyieknek. A néhai hat vízimalom közül, a legfiatalabban, ami 1910-ben épült, ma malomtörténeti kiállítás várja mesterség iránt érdeklődő látogatókat.
5. Törökvész és filoxéra
A törökök idején Csopak is elnéptelenedett, és a filoxéra elpusztította a szőlőit. A 18. században éledt újra a település a szebeni telepesek révén. Ekkoriban honosodott meg a ma már csopaki fajtaként ismert bort adó olaszrizling.
6. A legelső üdülőhely és a szénsavas víz
A Magyar Tenger legkorábban fürdőhellyé vált része a keleti medence északi partszakasza. Balatonfüred mellett már a reformkorban üdülőhellyé vált Csopak is. A balatoni strandolás mellett természetes szénsavas gyógyvize miatt is közkedvelt lett. A csopaki Sóstó-domb tövében található Szent József Gyógyforrás 1934-ben épült ki, és napjainkban is működik.
7. Angolkisasszonyok és Ranolder Kastély
Ranolder János püspök Veszprémben zárdát, iskolát és internátust építetett az Angolkisasszonyok Apácarendnek. A rend néhai nyaralója még ma is megtalálható Csopakon. Az épület, amiben korábban kápolna és mise várta a látogatókat, később Megyei Csecsemőotthonként, majd Egészségügyi Gyerekotthonként működött. 2005-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának tulajdona. Egy romantikus-neogótikus stílusú kastély is köthető Ranolder János nevéhez. A püspök halála után az épület Freistlander Jenő lovagé lett. Számos tulajdonost követően 1954-től Növényvédő Állomásként üzemel.
8. Kúriák és vincellérházak
Csopak látképét gazdagítják a kúriák, vincellérházak is. A XIX. század első felében építették az egyik legkorábbi klasszicista (Eőry)-kúriát. A szőlősöket számos hasonló épület tarkítja.
9. Csákány-hegyi Kilátó
Csopak északi határán található Csákány-hegy is népszerű kirándulóhely. 1972-ben kilátó is épült a hegy tetejére, ahonnan festői kilátás nyílik a Bakonyra és a Balaton keleti medencéjére.
10. Turistautak és kalandok
Ha a balatoni pancsolás mellett aktív pihenésre vágyunk, Csopak erre is nyújt lehetőséget. Túránkat érdemes a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság központjában kezdeni, mely parkjában találhatjuk a Pele-körutat. 2014-ben ez a kellemes sétaút elnyerte az Év tanösvénye címet. Interaktív jellege miatt gyerekekkel is érdekes program.
Csopakon áthalad az országos kék túraútvonal, amely Paloznakkal és Balatonfüreddel is összeköti a települést. A túrázás mellett a nyári szezonban hajóra is szállhatunk, és ellátogathatunk Siófokra, Keszthelyre és Balatonfüredre is.
Kedved kaptál Csopakhoz? Talád meg álmaid szállását most most!
Képforrás: hu.wikipedia.org
